A Miniszterelnökségnél a Hárosi-öböl ügye
Egyre nagyobb erőket mozgatnak meg a kerületi vezetők, képviselők a Hárosi-öböl ügyében, amelynek vízfelülete gyakorlatilag teljesen elzáródott a Dunától a torkolatánál felgyülemlett iszap, hordalék miatt. Ezzel pedig nemcsak a szigorúan védett terület élővilága került veszélybe, hanem az öböl élete, a szabadidős tevékenységek, a horgászat is.
A kotrás az eddigi számítások szerint több száz millió forintba kerülne (vannak olyan becslések is, amely szerint félmilliárdba), ezért nem mindegy, hogy végül ki végzi el a munkát, kinek kell vállalnia azért a felelősséget, hogy az öböl ennyire eliszaposodott. Mára egybehangzónak tűnnek azok a szakmai vélemények, hogy a problémát a Deák Ferenc híd (M0-s híd) építésekor elvégzett partfeltöltések okozzák, amelyek limányok (visszaforgó örvények) kialakulását eredményezték, folyamatos lerakódásokat okozva az öböl torkolatánál. A hídépítő beruházást az állam végezte el, az ottani terület vagyonkezelője a szintén állami Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, miközben az öböl és a Duna találkozásánál lévő terület is állami tulajdon. Az állami, illetve a kormányzati szereplők viszont arra hivatkoznak, hogy önállóan nem hozhatnak döntést a kotrásról és annak finanszírozásáról, mert a Hárosi-öböl a kerületi önkormányzat tulajdona.
Karsay Ferenc polgármester lapunknak megerősítette: az általuk begyűjtött adatok, dokumentumok, például légi felvételek, térképek alapján jól látszik, hogy melyik terület kinek a tulajdona a Hárosi-öbölnél, és hol alakult ki zátony, hordaléklerakódás. A lerakódási terület pedig az állam tulajdonában, illetve a vízügyi igazgatóság és a nemzeti park kezelésében van. Az önkormányzat olyan összehasonlítható felvételekkel is rendelkezik, amelyek azt igazolják, hogy miként folyt a Duna vize a Deák Ferenc híd építése előtt az öböl környékén, és ez hogyan változott meg a későbbiekben. Ebből is kimutatható, hogy a hídépítés során elvégzett jelentős feltöltések okozzák a gondot, az így kialakult limányok miatt rakódik le több iszap az öböl bejáratánál.
Kotrás hiányában azonban nem cserélődik a víz az öbölben, ami algásodást, súlyos oxigénhiányt, így a halak tömeges pusztulását eredményezheti, ez pedig felborítja a szigorúan védett Háros-sziget ökoszisztémáját is. A kotrás a becslések szerint 200–500 millió forintba is kerülhet, amit a felelősnek, vagyis az államnak kellene elvégeznie.
– Több levelet is írtunk az illetékes állami szerveknek, az Energiaügyi Minisztériumnak, az Agrárminisztériumnak, legutóbb pedig már a Miniszterelnökséghez fordultunk az ügyben – mondta el lapunknak a polgármester. – Az első két levelet Németh Zsolt országgyűlési képviselő és én írtam alá, az utolsót pedig Kocsondi Márk önkormányzati képviselő is. Általában sajnos kitérő válaszokat kaptunk, illetve arra hivatkoztak, hogy nem hozhatnak döntést, mert az öbölnek nem ők a tulajdonosai. Ezért azt fontolgatjuk, hogy ha nem történik előrelépés, feljelentést teszünk ismeretlen tettes ellen természetkárosításért. Bízunk azonban abban, hogy a kormány felismeri az ügy jelentőségét. Aggódunk amiatt, hogy ez az ügy is a választási kampány részévé válik, ahelyett, hogy megoldás születne a kerületieket is érintő, súlyos problémára.
A gondokat egyébként elsőként Esze Tamás önkormányzati képviselő jelezte, aki később fel is vette a kapcsolatot Baksay Zoltán okleveles vízépítő mérnökkel, aki gyerekkora óta a Kassai utcában lakik, így a szakmaiságon kívül évtizedek óta szemlélője a Hárosi-öböl torkolatában lezajlódó folyamatoknak.
A szakértő egyértelművé tette, hogy az M0-s híd építése óriási mértékben befolyásolta az öböl bejáratának eliszaposodását. Rávilágított, hogy a hídhoz épített védművek és a pillérek milyen mértékben csökkentették a part mentén az áramlási sebességet, ami oda vezetett, hogy az iszaplerakódás felgyorsult.
Pajin Bálint önkormányzati képviselő, a kerületi Klíma-, Környezet- és Közrendvédelmi Bizottság elnöke közölte: felkérték Baranya Sándort, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetőjét, hogy készítsen szakmai állásfoglalást az ügyben, hogy ennek megfelelően keressék meg, kihez kell fordulni a megoldás érdekében.
Komjáthi Imre szocialista képviselő eközben szintén az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult.
Blahó László, a Mi Hazánk helyi elnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy az országgyűlési képviselőjük, Novák Előd ugyancsak az agrárminiszterhez fordult az ügyben, és elfogadhatatlannak nevezte a tárca azon válaszát, hogy önállóan nem hozhatnak döntést. A képviselő mielőbbi állami, kormányzati intézkedést sürgetett.
